Sziasztok! Alig hiszem el, hogy már február van... Most volt Karácsony és csak kapkodom a fejem, őrületes tempóban száguld az idő. Akárhogy is, szeretnék néhány dolgot megmutatni nektek azok közül, amiket szerettem januárban. Ilyenképpen pedig megkérlek titeket, hogy kerüljetek beljebb! :)
***
1) A kényszerpihenőm
Az ünnepek meglehetősen "munkásra" sikeredtek, így aztán értékelnem kell(ene) a kétféle influenzát, amely a pöti lábaimról forrón és szenvedélyesen döntött le, markánsan meghatározva ezzel a januári programjaimat. Nem mondom, ezúttal volt időm magamra is: elmélkedtem a jövőn, nosztalgiáztam, megnéztem van negyven filmet és Joe Hill: Spóra c. könyvén is átrágtam magam végre (aki látta már közelebbről is a kötetet, az tudja, hogy nem éppen pengevékonyságú könyvről van szó....)
Szóval megvolt a hosszú "me time", voltak egészen kellemes napjaim is, de köszönöm szépen, elég volt. (Nem mintha az "élet" háromnegyede számomra nem könyvekből, filmekből és sorozatokból állna... deeee.... azért ha nem kötelező, mégiscsak más.)
2) Youtuberkedem
...mint látható. :)
Egyelőre nem nagy elánnal, mert ez a sokadik hobbim, noha lelkesen ügyködöm a videókon. Még igencsak "kamera-shy" vagyok és borzasztóan kifáraszt egy-egy "pörformansz", DE eddig élvezem. :) Két videót már fel is töltöttem (ahogy feljebb láthatjátok), a többi pedig útban van felétek. :)
3) A kozmetikai célú állatkísérletek elleni mini-harcom
Ez a téma most igencsak szívügyem. Utána olvasok, elemzem az információkat, levonom a következtetéseket, és keresem a témával kapcsolatos erkölcsi határaimat.
...hogy mire jutottam eddig?
Arra, hogy igenis elhasználom a tudatlanul megvásárolt állatkísérletes termékeimet. Megszabadulni tőlük pazarlás volna, ráadásul a szerencsétlen állatok a semmiért szenvedtek, ha csak úgy kidobom a már megvásárolt, megkezdett, de teljes mértékben használható termékeket. VISZONT ezentúl - amire csak lehet - keresem az alternatívákat. Másodkézből továbbra is vásárlok állatkísérletes terméket, ugyanazon okból, amiért a saját termékeimet is elhasználom, ellenben aláírok minden létező petíciót, ami közelebb vihet minket ahhoz, hogy világszinten leálljanak a kozmetikai célú állatkísérletekkel.
A The Body Shop petícióját ajánlom szíves figyelmetekbe. ITT tudjátok aláírni.
Ha érdekel titeket, ITT megnézhetitek, mely márkák tesztelnek állatokon, ITT pedig azt, hogy melyek NEM végeznek ilyen jellegű kísérleteket.
4) A virág mániám
Rögvest be is szúrok néhány képet, hogy illusztráljam a legújabb elmeborulásomat. (Ez - kivételesen - nem is olyan veszélyes hobbi. Vagy csupán a szélcsendet érzékelem, és most jön majd még csak a tornádó? Nem tudom eldönteni! :D)
5) Illatok
Az elmúlt hónapban két kis tavaszváró olcsóság talált szíven a leginkább: a Zara Wonder Rose és a Zara Femme. Sajnos, mint rájöttem, a Zara sem állatkísérlet-mentes, így jó szívvel nem ajánlhatom ezen illatokat, pedig szívesen tenném. Nehéz döntés megint, mert végre találtam olyasmit, ami pénztárca barát, kellemes és semmi esetre sem olcsó hatású. Helyettük mégis inkább a The Body Shop egyik illatát ajánlom most, melyet illatoltam már, s amely biztosan állatkísérlet-mentes:
Forrás: the-body-shop.hu
A BTS japán cseresznyevirág és eper EDT-je igencsak hajaz a Zara Wonder Rose illatára (tehát fiatalos, puhán édes, és harapni valóan gyümölcsös), ezen kívül 100%-ban vegán és állatkísérlet-mentes. Sajnos, a Zara Femme illatára nem tudok jó alternatívát, hiszen amúgy is egy dupe (tehát egy márkás parfüm lebutított hasonmása); a Dior Hypnotic Poison bájos kishúga. Ezen a ponton aztán megint csak bajban vagyok, mert bizony a Dior-ház is "bűnös": az illatszerei állatkísérletesek. Legtöbb, amit ajánlani tudok, hogy ezt a leginkább téli, púderes-vaníliás díva illatot próbáljátok beszerezni másodkézből, VAGY párás szemmel, de mondjatok le róla mindaddig, amíg a Zara, vagy a Dior úgy nem dönt, hogy véget vet méltatlan üzelmeinek.
6) Filmek
Ritka virágok / Flores Raras / Reaching for the Moon
Újranéztem az amerikai költőnő, Elizabeth Bishop életrajzi filmét, a "Ritka virágok" (redeti címén "Flores Raras", illetve "Reaching for the moon") címűt néhány nappal ezelőtt és azóta is a hatása alatt vagyok. Elsőre is nagyon tetszett, és csak bámultam a Bishop élettársát játszó színésznőt, Glória Pírest. akit azelőtt olyan brazil szappanoperákban láthattunk, mint a Homok titkai, vagy mint a Pampák királya... és azóta sem térek magamhoz.
A buta sorozatok után ebben a művészi igényű filmalkotásban olyan alakítást nyújtott, hogy az európai művészfilmek nagyjai és Hollywood nagyasszonyai is megemelhetik a kalapjukat. Glória Píresen egy csöppet nem érződik, hogy a szappanopera-gyár érlelte képességeit, sőt. Hiteles, emlékezetes és nem utolsó sorban hetero női szíveket IS megdobogtató, amit művel.
Az Elizabeth Bishopot alakító Miranda Otto pedig méltó partnere: amellett hogy tökéletesen alakítja szerepét, süt a levegő a két nő között: a szavak - a kimondottak és kimondatlanok - mentén szépen el is csordogál ez a film, éppen ahogy szeretem. Semmi sem túl szájbarágós, vagy túl direkt, ellenben minden olyan emberi és valós ebben a filmben. Ráadásul a fényképezés csodás, a történetmesélés arányai lenyűgözőek, Bishop művészete pedig ilyen kis adagban is megkapó. (Az alábbi versért hovatovább egyenesen rajongok:)
A vesztés művészete
Veszteni megtanulhatsz, nem nehéz:
oly sok az elveszni áhító tárgy,
elhagyhatod őket, s nincs semmi vész.
Veszíts naponta! Nagy bajnak ne nézz
elkallódott kulcsot, unalmas órát,
veszteni megtanulhatsz, nem nehéz.
Majd légy még nagystílűbb vesztő, s merész:
neveket veszíts, helyeket, ahol rád
öröm várna. Mindebből semmi vész.
Anyám óráját is, sőt - vége, kész,
oda egy híján három szép lakóház.
Veszteni megtanulhatsz, nem nehéz.
Elhagytam két szép várost, egy egész
kontinenst, minden országát, folyóját:
hiányzanak, de mégsincs semmi vész.
Még rád is (gunyoros hang, drága kéz-
mozdulatok) ez áll. Nyilvánvaló hát:
Veszthetsz nyugodtan bármit, semmi vész.
Ha úgy is érzed (írd le!), túl nehéz.
Ha tehetitek, nézzétek meg e film alkotást, mert egyszerűen zseniális! :)
***
Ask Me Anything
Szintén egy újranézés, és szintén szerelembe esés: No nem úgy, ahogy ahogy Glória Pírezzel a Ritka virágokban (Khmmm...), de azért igen szenvedélyes:
A plakátja alapján az ember valami könnyű kis limonádét vár, mit több, az első néhány perc sem sugall különösebbet. Aztán azon kapja magát az ember, hogy hoppá, ez nem is romantikus lagymi, hanem egy igazán eredeti, roppantul személyes és mély történet. És ha ez nem volna elég, a néző akkora csavart kap az arcába a film végén..., hogy csak na!
A rendező saját, Undiscovered Gyrl című regényét vitte filmre, amelynek folytatása az Another Girl, ami egyelőre nem kapott filmváltozatot, de reméljük a legjobbakat... Jelenleg ennek a jelenség-körnek vagyok a megszállottja: Nézzétek/olvassátok és írjatok rám, hogy együtt töprenghessünk a befejezésen! ;)
Némi érdekesség a filmzenéhez: a történet szülőatyja (Allison Burnett - igen, bármily meglepő, ő egy férfi) 21 év alatti, ismeretlen női előadók dalait válogatta össze a filmhez, amelyek egyébként igen jók; s ezen a ponton már sodródunk is tova a havi zenei kedvences részhez, ím:
7) (további) Zenék
A 2018-as év eddig még nem árasztott el nagy zenei felfedezésekkel (Lehet, hogy túl kevés sorozatot nézek? Hmmm... Aki ismer, az tudja rólam, hogy a kedvenceim nagyjából hetven százaléka filmekből, sorozatokból talál rám. És ha nincs mozgókép, nincs új zenei felfedezés sem: tudom, rosszul vagyok bekötve...)
Éppen ezért "kénytelen" leszek olyan zenéket beszúrni, amelyeket még tavaly találtam, de mindenképp szeretném énekelni őket az idén:
Lana Del Rey - Million Dollar Man
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a dal nekem abszolút mértékben a House of Cards c. sorozat age-gap párosát idézi; egyszerűen nem tudok betelni ezzel a videóval és a zenével...
***
Emma Bale - All I Want
Odáig vagyok az eredeti Kodaline dalért is, illetve van még egy feldolgozás, amely nagyon hasonlít ahhoz, amelyen mi is dolgozunk éppen a Dazlious formációval... ezért a harmadik legkedvesebb (a képi világ szempontjából a legkedvesebb) videómat szúrom be. Szeressétek, szokjátok, aztán tavasszal eléneklem nektek élőben. Mit szóltok...? :)))
Tsók,
---Évi---
Gratulálok! Nagyon tetszik az egész hangulata, az összeszedettsége, a tratalma. Ez egy nagyon jól sikerült blog. Szeretem nézni, hallgatni, olvasni!
VálaszTörlés